Van-e fűtés gáz-, olaj-, fa- és szinte árammentesen? Igen, a jég-energiatároló használatával megvalósítható az épületek hőmérsékletének szabályozása. A technológia alapelve a hő kinyerése a talajból, a vízből és a környező levegőből.
Többféle energiahatékonysági elgondolás is van a piacon, amelyekkel gazdaságosabb vagy zöldebb alapra helyezni az ingatlanok energiaellátását. Egyelőre még kevésbé elterjedtek a jégtároló fűtőelemek, pedig a lehetőséget jobban megismerve érhetőbbé válik a működése, és a számos előnye.
A jégtároló fűtőelem magából a jégtárolóból, egy napkollektoros berendezésből és egy hőszivattyúból áll. A víz- vagy jégtartály többnyire a föld alatt található, amelybe a szolár és hőszivattyús rendszerek csőhálózatát telepítik hőcserélő közegnek. Ez a tartály általában vasbeton szerkezetű, mert képesnek kell lennie a halmazállapot változásból adódó mechanikai terhelések felvételére is – írta Horváth Norbert az Agroinform.hu portálon.
A rendszer a hőszivattyúba bevitt elektromos energiával vonja ki a víz/jég halmazállapot váltásban tárolt (kristályosodási) hőt. Úgy működik, mint egy óriási fagyasztógép, amelyet aztán épületfűtésre lehet használni. A jégfűtés fizikailag nem csak a tárolóban lévő vízben (folyadékban) tárolt hőt használja, hanem az úgynevezett kristályosodási vagy halmazállapot-váltási hőt is. Ez a hő akkor szabadul fel, amikor a vízmolekulák már nem mozognak, azonban a folyadék még nem került teljesen (át)fagyott állapotba. A rendszer ezt a kinyert hőt továbbítja a hőszivattyúval az épületbe.
A tárolóból természetesen nem lehet végtelen mennyiségű hőt kivonni. Amikor a tárolótartalom teljesen jég halmazállapotba kerül, a folyamatot meg kell szakítani, és valamilyen energiatakarékos (napkollektoros) rendszer segítségével újra vízzé kell alakítani a jeget.
A napenergia teszi extra takarékossá a rendszert
A hőszivattyút elektromos áram hajtja, ezért a rendszer akkor tekinthető szuper takarékosnak, ha napelemes rendszertől kapja az ingyen energiát. A rendszer körforgása csak a folyadékos halmazállapot ismétlődő visszaállításával biztosítható. Eszerint azt, amit a technológia elfűtött (jéggé vált), azt nappal vissza kell olvasztani a napkollektoros rendszerrel. A betontartály körüli szigetelés hiánya miatt a jégtárolót a környező talaj is melegíti, amelynek hőmérséklete éves átlagban 10–12 °C. Ez felgyorsítja a jeges víz felengedésének folyamatát. Ahogy a víz újra folyékony lesz, a ciklus szükség szerint megismételhető.
A napelemes rendszer a környezet energiáját és a napsugárzást használja fel. Az energiát ezután továbbadja a hőszivattyúhoz. Amennyiben a hőszivattyúhoz nincs szükség energiára, a jégraktár hőt kap. Ez pedig felgyorsítja a regenerációs folyamatot. A napkollektor elhelyezésekor nem számít az irány és a hajlás. Az elnyelőt nem a nap, hanem a környezeti hő melegíti. A jégtároló működése azon alapul, hogy a 0 fokos hideg víz szilárd fázisba történő halmazállapot-átmenete annyi energiát használ fel, amennyi a 80 fokos víz nulla fokra hűtéséhez szükséges. Télen a tárolt hőenergia egy épület fűtéséhez, nyáron pedig a hűtéséhez elegendő. Egy 10 köbméter térfogatú jégtároló rendszer ugyanannyi energiát szolgáltat, mint 110 liter fűtőolaj elégetése – írta a cikk.
A GGE Solar ügyvezetője, Gyárfás András is kifejtette a véleményét a témával kapcsolatban:
A technológia egyszerre biztosít megfelelő megoldást az ingatlanok fűtésére és hűtésére. További komoly előnye, hogy nem csak új építésű házaknál lehet használni, hanem felújítandó, átalakítandó épületeknél is alkalmazható. A 2021 januárjától elérhető otthonfelújítási programmal akár erre a megoldásra is lehet pályázni. A választásánál fontos szempont, hogy egy ilyen beruházással korszerűbbé és környezetkímélőbbé lehet tenni az otthonunkat, az irodánkat vagy a munkahelyünket.
Amennyiben napenergiával szeretnéd biztosítani az áramellátásodat, vagy egyéb megoldáson gondolkodsz, nézd meg a napelemrendszerekről készített információs oldalunkat, és keress minket itt:
2020.10.22.
Global Cégcsoport